Ahogyan a diákok a vakáció feliratnál én is visszafele számolom már a napjaim az ide utazásomhoz. Ez most más lesz. Több szervezés, több ügyintézés, több terhelés a szervezetem számára. Még egy-két fontos recept kiváltása, még egy-két utazási eszköz beszerzése. Lassan a végére érek, és már csak a bőröndöt kell bepakolnom.
Talán a leghosszabb utazást választottam erre a nyárra. Durván 20 órás repülőút, kétszeri átszállás, nem európai országrész. Előre fel vagyok készülve, ahogy kiposztolok képeket, és jönnek a “De jó neked” és egyéb “sárguljunk az irigységtől” hozzászólások. Az emberek többsége a jóra mindig irigy. Ám mikor elmondod mennyi munka van a háttérben, hogy te azt az álmod meg tudtad valósítani, vagy mennyi mindent kellett szervezned, arra már sosem irigyek. Egyáltalán nem is érdekli őket.
Most van először talán, hogy nyaralni, a testvéremmel együtt, kettesben megyünk. Fura is, mert vagy mindig családdal mentünk, vagy mindenki ment más-más társasággal. Nem vagyunk milliomosok, csupán szerencsések lehetünk, hogy élnek rokonaik más országrészben, és hogy mikor felhoztam az ötletemet ők igent mondtak. Három hétig náluk szállunk meg, ott étkezünk, ott lakunk velük együtt, így láthatjuk a minden napjaikat. Az idei utazásunk rokonságnál lesz. A család mindent megtesz értünk, hogy valóra válthassuk egy régi álmunkat, mely reméljük, hogy most teljesülni fog. Ez számunkra nagyon nagy segítség és élmény is egyben, melyért hálásak vagyunk a családunknak, az összetartásnak.
Nem véletlenül az év elején még csak a szűk kör tudta, hogy hova tervezem az utazásom, aztán természetesen ahogy közeledik az idő, nyilván a három hetes eltűnésem észrevehető lesz és jönnek a kérdések, hogy hova utazom. Nagyon kevés ember az, akit az érdekel, hogy fogom-e bírni? Pszichésen már készülök rá, felkészítem a testem minden egyes porcikáját, beszerzem a kellő eszközöket, amik ugyan nem divatosak, de megelőzhetőség szempontjából kellenek.
Alapvetően is dagad ilyen jó időben főleg a bal bokám, így a kompressziós harisnyától az utazó zokniig mindent beszerzek, és megteszek, hogy 20 órányi repülőút esetén is védve legyenek a lábaim, ezen kívül pedig még a trombózis megelőzése képen ki kell váltanom vérhígítót, ami csak injekció formájában lehetséges. Még jó, hogy én is és testvérem is képesek vagyunk elájulni az injekciós tűtől, ezért édesanyánk fogja beadni nekem indulás előtt. A visszaútnál meg fogalmam sincs 🙂 maximum hosszú időre kiütöm magam, ha netán elájulnék 🙂
Az ember jobb ha köt utasbiztosítást, amennyiben hosszabb időre tervezi nyaralását. Három éve megtapasztaltam, hogy ilyenkor két lehetőséged van. Ha nem közlöd, hogy milyen betegségen estél át, és véletlenül, mint autoimmun folyamat akkor lobban be újra a szervezetedbe, akkor nyilván nem fizet ezért a biztosító, mert nem tudattad vele. Ha közlöd a biztosítóval, hogy te milyen betegségen estél át, és mivel autoimmun így bármikor visszatérhet a szervezetedbe újra, akkor pedig nem vállal el a biztosító téged. Három éve már, hogy évente egy alkalommal külföldre utazom. Három éve már annak, hogy megtapasztaltam, nekem Magyarországon egyetlen egy biztosító van, aki bebiztosít utasként, az pedig az Allianz. Az Allianznál is a Platina csomagot tudom megkötni. A mostani utazásom nem európai országrész, éppen ezért már az Allianz is feltételhez kötötte a mostani utazásomat. Magyar orvosi engedélyt kellett kérnem a biztosító számára, hogy az orvosom leigazolja a jelenlegi állapotomat, és az orvosom engedélyezi, hogy elutazhassak az általam kiszemelt országba.
Az utazásom tavaly, 2016 augusztus óta szervezem, és készítek elő mindent, hogy zökkenőmentes legyen. Tavaly augusztus óta levelezünk a biztosítóval is, hogy vállalják-e biztosításomat, köthetek-e ugyanúgy náluk utasbiztosítást, mint eddig. A napokban írtam alá a papírokat, és adtuk be az orvosi engedélyt, és bár hiába leveleztük előre le velük, hogy hogyan és miképp biztosítják az utazásom, mégis a beadott papírok után van 15 napjuk elbírálni, hogy vállalnak-e vagy sem. Értelemszerűen, ha most megírják, hogy mégsem vállalnak, akkor egyetlen egy biztosító nem vállalt be, tehát utasbiztosítás nélkül vagyok kénytelen elutazni. Ilyen kis hazánk Magyarország 🙂
A mai nap folyamán még van egy köröm a körzeti orvosomnál, leigazoltatni a kis műtétem napját, elhozni még egy receptet, amit ki kell váltanom az utazáshoz, és még egy-két dolognak utánajárni.
Ha minden megvan, akkor pedig a végére egy dolog marad hátra: csomagolni 🙂
Összegezve mire figyelj, ha utazni szeretnél:
♦ ♦ ♦ ♦ ♦