Miért jó egy külső szemlélővel beszélgetni életről, célokról, eredményekről, sikerekről, bukásokról, és mi egymásról? Egy külső szemlélő sokkal jobban lát téged, mint Te magad, vagy bármelyik szeretted. Előjönnek olyan kérdések, melyeket lehet senki más nem szegezne neked face to face, de egy ilyen beszélgetés során oda-vissza konkrétan megmondjátok, amit gondoltok. Egyik ilyen beszélgetés alkalmával két… Tovább »
Nehéz sorsok
Miért jó egy külső szemlélővel beszélgetni életről, célokról, eredményekről, sikerekről, bukásokról, és mi egymásról? Egy külső szemlélő sokkal jobban lát téged, mint Te magad, vagy bármelyik szeretted. Előjönnek olyan kérdések, melyeket lehet senki más nem szegezne neked face to face, de egy ilyen beszélgetés során oda-vissza konkrétan megmondjátok, amit gondoltok. Egyik ilyen beszélgetés alkalmával két… Tovább »
Fontos tudnunk, hogy sajnos nekünk betegeknek az a tapasztalata, hogy Magyarországon kevés orvos ismeri fel egyből a betegséget, és csinálja meg azonnal a gerinccsapolást (lumbálpunkció/agyvíz levétel), egyszerre az ENG vizsgálattal együtt. Nem csak jómagam, de még rajtam kívül azon 80-90 ember között is volt olyan – akik a csoportomban vannak -, hogy egyszerűbb volt, minket… 
“Mondtad, hogy állítson meg valaki, Teeeeeeeeeee, süket, Teeeeeeeeeeeeeeee!” …hallatszik lentről a kiabálás, a játszótérről egy gyermek szájából, miközben én épp elhatározom, hogy megnyitom a szerkesztőm, és írok Nektek a mai napomról, melyben volt énidő, volt regenerálódás, szépülés, nevetések, napozás egy padra leülvén, cikázó gondolatok, egyszóval minden ami én vagyok belül és kívül. Gondoltam kicsit átadom… 
Szeretném nektek bemutatni a barátom, aki 2014-ben társult az életembe és maradandót alkotott: Guillain-Barré szindróma Sokan nem hallottak még róla egyáltalán, sokan találkoztak már rövid történetemmel egy-egy internetes portálon, és olyat is láttam, hogy külföldi videót már megosztott valaki, azonban nem tudta, hogy van magyar példa is hazánkban. Ebben a rovatban szeretném bemutatni a… 
Így állj hozzám! – „kisokos” Bevallom, hogy egyik blogtársamnak köszönhetem hogy ez a menüpont is felkerült a repertoáromba. Valóban sokak számára, akik nem ismerik a Guillain-Barré szindrómát, vagy nem találkoztak ilyen beteggel sokszor tehetetlenek, hogyan is viselkedjenek vele szemben. Hogyan kezeljék az embert, hol vannak azok a bizonyos határok, mivel tudnának segíteni… 
Ismeritek az érzést, mikor reggel alig láttok ki a szemetekből, mégis valahogy összekaparva magatokat elindultok a szokásos “taposó malomba húzni az igát”, avagy valahogy álmos fejjel beestek a munkahelyetekre. Leginkább ahogy lehuppantok a széketekre azzal a lendülettel a fejetek is koppan az asztalon, becsukjátok szemeiteket és újra visszatértek az álmok mezejére. Valahogy így éreztem magam… 
Mint egy iskolás megkezdtem a visszaszámlálást az utazásom időpontjáig. Pontosan egy hét múlva ilyen tájt már úton leszek és elindulok egy másik kontinens, ország felfedezésére. A hosszú utazásra mostantól csak lelkiekben kell felkészítenem a szervezetem, hogy bírjam. Előtte lévő nap természetesen majd korán fekszem le aludni, hogy a kellően pihent állapotomban kezdjem meg a repülésem…. 
... 
Sajnos egyre inkább tapasztalni, hogy egy műtéti hiba, egy betegség, egy baleset – még ha nem a mi hibánkból következett is be – adódóan többen kényszerülnek megváltozott életet élni. Sokan, melyeknek testileg nem látszik semmi, talán nem is merik ezt a tényt a szűk családi körön kívül felvállalni, de talán még ott is kellemetlen szituációkat… 
“A tibetiek szerint a tízmilliószoros napon minden, amit teszel, gondolsz, érzel vagy mondasz, az 10 milliószorosan száll vissza rád.” /Forrás: Harmonet/ Nos, akkor: Tízmilliószorosan fogok még az életemben reggel úgy felkelni, hogy “Jesszusom, elaludtam! – Ja, nem, még csak hajnali 5!”. Tízmilliószorosan fogok még életemben Volánbuszra szállni, a mindig kigyulladó, leálló hármas… 