Múlt héttel elkezdődött, így most már javában benne vagyunk az adventi időszakban. Sokaknak talán furcsa, hogy advent negyedik vasárnapja pontosan egybeesik Szent Estével. Az adventi időszak évről évre változik. Advent első vasárnapja, mindig Szent András napjához legközelebb eső vasárnap. Így ez idén most december 3-ára esett, és éppen ezért van, hogy ha kiszámoljuk a negyedik vasárnap december 24-ére esik.
Egy kis történelem…
A 19-20. század óta szokás adventi koszorút készíteni. Ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el, egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyet minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Manapság…
A mostani adventi koszorúk általában fenyőágakból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A katolikus hagyomány szerint , a gyertyák színei, a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amelynek színe a rózsaszín. Ez az öröm vasárnapja. Jelenleg nagyon sokan sokféleképpen készítik el adventi koszorújukat. A gyertyák színeit se mindig kötik a katolikus egyház hagyományihoz, így azok mindenféle színükben pompáznak már egy adventi koszorún. A kreatív személyek pedig maguk készítik otthon adventi koszorújukat, így szebbnél szebb alkotások születnek mostanság. Nagy élmény lehet gyerkőcös családokban, ha bevonjuk a gyerekeket is az adventi koszorú készítésében, és akár együtt alkotunk valami magunknak tetsző csodaszép koszorút. Manapság azt látom, és tapasztalom, hogy sokkal szebbeket lehet megvenni a piacokon, a nagyobb áruházakban, vagy éppen saját kezűleg készíteni, mint a virágboltokban kaphatóak.
Gyertyák jelentései…
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.
Jómagam nem is koszorút vásároltam, és nem is készítettem, csupán egy egyszerű és praktikus asztali “díszt”, ha lehet így fogalmazni alkalmazok az adventi időszakban. Bevallom őszintén a lila nem a kedvenc színem, és nekem valahogy a Karácsony a piros, aranya színekhez kapcsolódik; talán azért, mert ezek a színek úgynevezett meleg színek csoportjába tartozik. Gyertyákat illetően pedig a színválasztásom nekem a fehérre esett. A fehér szín ugyanis a tisztaság, a tökéletesség, az egyszerűség színe. Bevallom nem szeretem a túl csicsás dolgokat, sem adventkor, sem semmikor máskor.
Íme a mi kis egyszerű, praktikus, otthonos, meleget árasztó adventi asztalunk:
Jöjjön egy kis (tan)mese a négy gyertyáról…
” Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első: én vagyok a BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem el fogok aludni. Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényes tündöklő lángra. A második azt mondta, én vagyok a HIT! Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. A következő pillanatban enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: én a SZERETET vagyok! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. Ezzel ki is aludt. Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott: De hát mi történt?! Hiszen nektek égnetek kellene mindörökké! Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: Ne félj! Amíg nekem van lángom újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a REMÉNY! A gyermek szeme felragyogott, megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.
Add Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény! “
Milyen tanulságokat vonsz le a meséből?
Tanított e bármire is ez az aranyos pár soros történet a gyertyákról?
Vajon csak egy egyszerű mese lenne, esetleg inkább egy tanmese felnőtteknek?
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel is!
Blogom mellett kövesd saját facebook oldalam, melyre napi szinten publikálok!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: