Éled, vagy megéled-e az életed?

Harmadik alkalom a korrektív tréningjén. Az SMR henger mellett előkerült a gumikötél, és a fit labda. De jó, hogy visszakérte a sajátját – gondolja magában, hiszen most már újból szükséges lesz rá. Biztosan ha ő maga is személyi edző lenne, akkor mindenből a legjobbat vásárolná meg, de az otthoni tornázásokra teljesen alkalmasak az L. boltban olykor-olykor felbukkanó sporteszközök. Ezeket pedig mindig megossza társaival, hogy ha valakinek szükségessé válna a gyógyulásában, akkor tudják éppen mikor mit lehet megtalálni az adott helyen. 

A szokásos hengerezés után jönnek az újabb feladatok számára. Miután négy éve tesz az egészségéért a tornákkal, éppen ezért már megszokta, hogy jobbnál jobb pozícióban tekergetik testét, akár valami cirkuszi mutatványban is sokszor megállná a helyét. 

Fotó: saját tulajdon

Kivételesen az edzés utánra sikerült tennie a masszázst, ami a becsomósodott izmokat ellazítja. Aznap hazamegy a szülői házba, az ősöket is meglátogatni, hiszen ha az időjárás az ellenségévé válik, és az utak pedig csúszóssá, akkor hiába három utcányi a táv, nem kockáztat. 

Reggeli ébredésnél érzékeli, hogy bal lapockájánál olyan, mintha most vágták volna háton. Jó mélyen érzi ezt a fájdalmat, mintha kilyukadna a háta. Reméli, hogy csak esetleg az edzés, vagy a masszázs okozta izomláz, úgyhogy próbál egész nap odafigyelni a helyes testtartásra is. Az excel lesz hű társa az adminisztrációk során.  Nap végére már úgy érzi azt sem tudja, hogy melyik évben, melyik hónapban és melyik napban jár. Annyi számot látott maga előtt, hogy érzi szellemileg teljesen lemerült. 

Egész nap azon gondolkodik, hogy vajon mennyire merült ki az utóbbi időszakban? Létezhet, hogy nála is a kimerültség jelei látszódnak? Nem mondaná magát kimerültnek. Természetesen egy-egy nap után elfárad, mint testileg és mind szellemileg is. Most úgy jellemezné magát, hogy a téli, tavaszi, nyári és az őszi fáradtság is uralja a testét. De inkább a kihívást keresi az életében. A motivációt a munkájában. Szeretne valamit alkotni, kreálni, valami egyedit, valami különlegeset. Ez akkor jön rá, ha kezdi magát monotonon érezni. 

Az életünkben mindig van egyfajta monoton munkafolyamat. Az emberek felkelnek, munkába mennek, hazafele rendezik a háztartást, a gyereket, a családot, és még sorolhatnám a folyamatokat, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle életút van.

Vajon észreveszed magadon, hogy egy monoton körforgás részese vagy? 

Mi ami segíthet? 

Párja szerint a, idézem: “a csokiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii, miközben megpihensz és semmire sem gondolsz…” – amit valóban boldogság hormonként is emlegetünk, de most jelenleg éppen csak a munkából hazajövet hulla fáradt, és tudja, hogy vár még rá egy kerékpárszerelés. Néha van, hogy egy-egy témakörben kíváncsi az ő gondolataira is, de azt hiszi jelenleg párja is annyira van toppon, mint Ő maga most agyilag…. 

Nos, tehát ha magunkhoz vettük a jó nagy adag kedvenc csokoládénkat, vagy akár egy forró italt, akkor jöhet egy kis relaxációs zene, nem feltétlen a Tankcsapda Mennyország Tourist című száma üvöltve és bömbölve, így este nyóckor’. Ilyenkor jöhetnek számomra az agybambulós adások a televízióban, amihez gondolkodni se kell nap végén, csak bambulni ki a fejünkből, és ha valaki visszakérdezné, mint egy szóbeli tételt, akkor valószínűséggel elbuknánk. Vagy érdekesek lehetnek számunkra azonban a természeti filmek. Mondjuk valljuk be, azzal legalább gyönyörű tájakra kalauzolnak, ahova talán el se jutunk; vagy még a végén tanulunk is valami újat. Hasznos tud lenni egy frissítő zuhany, amikor csak állunk a ránk zúduló vízzuhatag alatt, és élvezzük a lecsendesedést, lelkünk feltöltődését. Sokszor segít egy jó könyv kikapcsolódni a monoton világból. Hiszen ahogy az ember elkezd olvasni egy történetet, úgy fog szárnyra kapni a képzeletünk. Neki egy könyv ihletet tud adni, egy löketet az íráshoz, kreativitást. Hopp, és akkor már alkotunk is valamit. Hiszen az írással alkotunk. A rajzolással úgyszintén. 

Mi az, ami a monoton világból akár egy percre is kikapcsol Titeket? 

 

“Ketyeg az óra… pontosan másodpercenként. Jelzi a múló időt. És ha hallod ezt a monoton ketyegést, ha számon tartod a napokat, órákat, perceket, ha pontosan tudod, mikor és mit tettél és teszel, akkor megfeledkeztél a legfontosabbról: az életről. “

/Csitáry-Hock Tamás/

♦  ♦  ♦  ♦  ♦

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel is!

Blogom mellett kövesd saját facebook oldalam, melyre napi szinten publikálok!

Amennyiben kérdésed van, véleményed van a cikkről, oszd meg velem!