Szerelemnap, vagy mégsem?

Az évben több olyan ünnepnapunk is van, mikor remekül meg lehet játszani és elő lehet adni a nyilvánosságnak, vagy ha tetszik a világnak, hogy mi mennyire is szeretjük a másikat. Tipikus ilyen ünnep most februárban a Bálint nap, vagyis amit átvettünk a Valentin nap. A szerelmesek napja.

Na meg anyukám családjának a vezeték névnapja. Igen, ő ugyanis Valentin I. Éppen ezért ezen a napon mindig viccelődöm, hogy Isten éltesse Őt névnapja alkalmából. 

Manapság egyébként is már mindenre van világnap, vagy mindenre találunk egy ünnepnapot. Egyetlen egyre nem: a sima átlagos szürke hétköznapot miért nem ünnepeljük meg? Pedig lenne mit: felkeltünk, kinyitottuk a szemünket, ráálltunk a két lábunkra, elindultunk, van munkahelyünk – ahol dolgozhatunk, hazamegyünk, van szerető családunk, meg tudunk oldani mindennapos problémákat, majd van hol fejet hajtanunk. Ehhez a gondolatmenethez hozzá is lehet még adni, és el is lehet venni belőle. A lényege ugyanaz marad számomra: értékeld a mindennapokat is! 

Visszatérve a “loveday“-re, van aki ünnepli, van aki nem. Egyesek elítélik, mások tartózkodnak. Őszinte leszek, nekem aztán 8, hogy ki és mit hogyan és épp mikor szeretne megjátszani az életében. Ha ünnepelni akarod, ha posztolni akarod, ha világgá akarod kürtölni, hát tedd. Ettől aztán se több, se kevesebb nem leszel azoknál, akik ezt a napot nemes egyszerűséggel átlépik, nem foglalkoznak vele, vagy ha ünneplik is a párjukkal, akkor azt is “csendben”, a négy fal között, a saját magán kis intim szférájukban. 

Őszintén hálás vagyok, hogy a párommal egy azon gondolkodásmódon vagyunk. Ahogyan azért is hálás vagyok, hogy a több, mint egy éves kapcsolatunkban a flörtölés a mai napig megvan. Vannak pajkos kis megjegyzések, pajkos kis gesztusok, mindamellett, hogy tiszteletben tartjuk a másikat, elfogadjuk egymás énjét és személyiségét, együtt alkotunk egy csapatot, csapatjátékosak vagyunk, és a hétköznapi problémák minket sem kerülnek el.

Milyen lesz a mi mostani szerdánk? Egy átlagos szerda, ahol mindenki a saját maga feladatát végzi napközben. Ahol este a közös kis otthonunkba hazatérünk egymáshoz, és ugyanúgy fogunk viselkedni, ahogyan az év többi 364 napján is viselkedünk egymással.

Szeretettel, szerelemmel, gondoskodással. 

Biztos vagyok benne, hogy ahogyan eddig is, úgy most is találkozhatunk majd túlcsöpögős érzelem dús megnyilvánulásokkal a világhálón. Abban is biztos vagyok, hogy akiknek jelen helyzetben nincs párjuk, de egy kicsit is (társ)függők, nekik mennyire rosszul eshet ezeket a posztokat látni és olvasni. 

Ilyenkor mindig jusson eszedbe az, hogy mi az ami igazán kell neked? Egy világot szétkürtölő csöpögős kép az instádra, vagy a facedre, vagy egy olyan társ, aki nem díszpintynek használ, hogy mutogasson, mint valami bazári majmot a világnak; aki nemcsak ezen az egyetlen napon, hanem az összes többin is megbecsül, értékel, odafigyel rád, megajándékoz, stb. 

A szerelem ugyanis nem egy napig tart.

♦  ♦  ♦  ♦  ♦

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel is!

Blogom mellett kövesd saját facebook oldalam, melyre napi szinten publikálok!

Amennyiben kérdésed van, véleményed van a cikkről, oszd meg velem!