Átok vagy Áldás?

Merengő

Vártam, mint a kis gyermek új játékát. Hosszú idő telt el azóta, hogy utoljára élveztem a táj szépségét, az emberek vendégszeretetét. Gyermekkorom, kamaszkorom világa volt.     Emlékszem a legelső alkalomra, mikor leutaztunk. Egy kedves idős hölgynél szálltunk meg. Estére elkezdtük felfedezni a községet. Sétáltunk felfele a strand irányába, mikor az egyik helyen élőzenét hallottunk…. Tovább »

Azok a “gondtalan” pillanatok

Az igazi énidő. Mikor 0-24-ben magaddal vagy. Volt már ilyen. 4 éve. Akkor másért állítottak félre az égiek, máshogyan. Most ugyanezt érzem. Vagyok. Létezem. Nem tűntem el. Azonban ismételten picit a háttérbe vonultam. Kaptam egy rövidke időt, ami hosszúnak is tűnhet, hogy saját magam társaságában legyek.     Állásinterjúkon voltam, s egy helyen várnak is… Tovább »

Eddig az életemért harcoltam, most egy új munkahelyért

Szeretem, ha valami különleges, egyedi, nem szokványos. Ebből kiindulva pedig úgy döntöttem, hogy a szokványos módszerek mellett, a nem szokványos módon is próbálkozom az álláskereséssel. Jelenlegi munkahelyem ugyanis megszűnik, ellenben a bennem lévő szellem, hogy továbbra is alkothassak és értékes munkaerő legyek valahol valakinek, egyre csak növekszik.  Világ életemben minden eshetőséget és lehetőséget megragadtam, hogy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!