Átok vagy Áldás?

Itt a jó idő! Egyre többen szánják rá magukat, hogy kitörjenek a négy fal közül és a szabadba mehessenek sportolni. A kinti sportágak közül a kerékpározás mellett, a futás az örök. Egy olyan hölgyet szeretnék nektek bemutatni, aki volt tanár, szerkesztő, üzletvezető. Jelenleg a Vegatár cég tulajdonosa, mellette bloggerkedik, ír, rendszeresen sportol, fut; szerethető társ… Tovább »

Pirner Alma nevét említve a férfiaknak és a nőknek szinte ugyanaz a témakör fog eszébe jutni más-más megközelítésben. Míg a férfiak Alma korábbi életéből a felnőtt tartalmú színészkedés, fotózás jut eszébe, addig a nők körében leginkább az egzotikus tánc, a rúdtánc és a Dollhouse Birodalom jelenik meg előttük. Alma évek óta dolgozik, hogy a hétköznapi… Tovább »

Tamás Rita hosszú évek óta sportújságíróként dolgozik, közel 21 éve pánikbetegséggel küzd, a közösségi oldalon közel 23 ezren követik mindennapjait a Ne pánikolj, sportolj! – oldalán. A sors neki sem kegyelmezett, átélt családi drámákat, egyedülálló anyaként neveli gyermekét, és ha úgy gondolta volna, hogy ennyi épp elég, az élet még megajándékozta őt újabb egészségügyi gondokkal…. Tovább »

Minden csak a megfelelő szervezés kérdése, és a megfelelő állapot felmérésén múlik. Nyilván a legjobban saját magad tudod, vagyis legalábbis próbálod behatárolni, hogy a szervezeted mit bír és mi az, amit lehet kevésbé. Kezdésnek én is hazai pályán mozogtam, és sosem egyedül. Ez utóbbi most is adott, de már megjártam külföldi országrészt is.  Nagyon fontos,… Tovább »

Elmondhatom, hogy az elmúlt egy hétben újra valahol a réginek éreztem magam. Volt egy fergeteges Zumba rendezvény, valamint szinte minden egyes nap találkoztam valakivel. Kicsit olyan pörgős-nyűzsgős hetet tudhatok magaménak, mint régen. Persze ez azzal is járt, hogy a hétvégén ismételten a pihenés kapott főszerepet. Megpróbáltam kitakarítani a szobám, amihez persze segítséget is kértem, és… Tovább »

Az utolsó bejegyzésem óta eltelt bő 1 hónap. Hogy ez idő alatt mivel töltöttem az időmet? Leginkább újabb kihívások elé állítottam magam. Az elmúlt 1 év után úgy ítéltem meg, hogy nekem is jár a nyár, és ezzel együtt a nyaralás. Sikerült ismerősökkel elutaznom pár napra (többnyire mind az egészségügyben jártas szakemberek), és írhatnám, hogy… Tovább »

Tavaly a fantasztikusnak hitt kapcsolatomban, amiről bebizonyosodott, hogy annyira azért még sem az, tervbe volt véve egy Állatkerti séta. Családostul, nővérestől, szülőstül, párostól. Azon héten már a László kórházban feküdtem az intenzíven, amikor is megüzentettem, hogy az akkori hétvégére tervezett kiruccanás elmarad részemről, ugyanis én fekszem….fekszem….és fekszem…. No hát mit tegyek, lusta voltam lebénultan felkelni… Tovább »

Az első hosszabb utam egymagam, egyedül, pár napra, nem itthon gubbasztva.  Nemsokára egy nagyobb utazásban lesz részem, és sokak kérdezik tőlem, hogy fogom bírni, hogy rengeteget kell majd ülnöm. Halvány fogalmam sincs, ahogy az egész egy hetet se tudom előre, hogy fogja bírni a szervezetem, de nem is így indulok majd neki. Van bennem egy… Tovább »

Nem olyan régen az egyik közösségi oldal bevezette, hogy megajándékoz az emlékeiddel. Azokkal, amelyek 1-2-3 vagy netán még 4 évvel ezelőtt voltak. Minden nap az ember vissza tudja nézegetni, és leginkább néha jót röhögni magán, hogy miket is posztolgatott ki pár évvel ezelőtt.  Augusztus 7. Ahogyan egyik kolléganőm fogalmazta: Emlékezetes nap! Számomra mindenképpen. Bár a… Tovább »

Attól, mert sokat mosolygok, és sok mindent nem mondok ki, nem panaszkodom 0-24-ben, attól még közel sincs az, hogy esetleg jól lennék. A tegnapi nap írtózatosan fájt a lábam. Sajnos ma reggelre se múlt el az érzés, hiába pihentettem.  Van, mikor csak némán tűrök. Fáj. Egész nap érzem, hogy valami nem stimmel az Achillesemmel. De… Tovább »