Átok vagy Áldás?

Egy év elteltével ideért a postás. Mondhatnám írónikusan. Elvégre is a postásnak nem kell mit szégyelnie, nem kell szembenéznie a be nem teljesített ígéreteivel. Nem kell visszagondolnia, hogy egyik nap még valaki kezét fogja, másnap kórházba köt ki az illető, de Ő maga képtelen ott lenni, támaszt nyújtani. Magában lezárni egy kapcsolatot inkább, mint szemtől… Tovább »

Folytatva utunkat a nagyimékig, jött egy üzenet. Meglepődtem. Már csak azért is, mert az illetővel február óta haragban állok. Nagyon másképp lát dolgokat. S csak a saját igaza van. A másik meglátása nem érdekes. Az Ő ideje szent és sérthetetlen. Egy barátságban úgy vélem nincs ilyen. Évekről beszélünk, nem pár napos ismertségről. Egyszer se vágtam… Tovább »

Visszagondolva talán ez a lehető legpoénosabb, legviccesebb rész a betegségem alatt és ezt ironikusan értem, mielőtt bárki hülyének nézne. 🙂 lesz még érdekes ezzel kapcsolatosan. Összefoglalva 1 hétig voltam egy bizonyos kórházban, ahonnan jobb volt távoznom, egy másikba.  Ezalatt az egy hét alatt is már meg lehetett tapasztalni, hogy bajban kire számíthatsz és kire nem…. Tovább »