Átok vagy Áldás?

Miért jó egy külső szemlélővel beszélgetni életről, célokról, eredményekről, sikerekről, bukásokról, és mi egymásról? Egy külső szemlélő sokkal jobban lát téged, mint Te magad, vagy bármelyik szeretted. Előjönnek olyan kérdések, melyeket lehet senki más nem szegezne neked face to face, de egy ilyen beszélgetés során oda-vissza konkrétan megmondjátok, amit gondoltok.  Egyik ilyen beszélgetés alkalmával két… Tovább »

  Így állj hozzám! – „kisokos”     Bevallom, hogy egyik blogtársamnak köszönhetem hogy ez a menüpont is felkerült a repertoáromba. Valóban sokak számára, akik nem ismerik a Guillain-Barré szindrómát, vagy nem találkoztak ilyen beteggel sokszor tehetetlenek, hogyan is viselkedjenek vele szemben. Hogyan kezeljék az embert, hol vannak azok a bizonyos határok, mivel tudnának segíteni… Tovább »

Az írás önterápia. A reggeli jegyzetelések, pedig feszültségoldások valójában. Valakinek a futás, nekem az írás. Valakinek a pap, valakinek a papné, nekem pedig a papnövendék. 🙂 Az elmúlt pár napban annyira sok emberi viselkedéssel találkoztam, hogy barátnőmmel megtárgyalva arra jutottunk, könyvet lehetne írni belőle. Nem is egy, egyből vagy négy köteteset. Induljunk ki abból, hogy… Tovább »

Egyszer mikor megkérdezték tőlem, hogy milyen ajándékot szeretnék kapni, a válaszom az volt, valamilyen hasonló szöveges felsőt, amik épp akkor “divatba” kerültek. Tudjátok, gondolok itt arra, hogy például: “Tetovált anyuka vagyok….”. Nyilván az én esetemben maximum is, jelen pillanatban keresztanyuka lehetek 🙂 még nem nézek anyai örömök elé, de remélem, hogy ez is majd egyszer… Tovább »

MC Hawer és a Tekknő . Gyerekkorom igazi mulatós slágerei. Jómagam, városiként, a mulatós dallamokkal egészen kislány koromban találkoztam, mikor falusi szokásként azok az igazi sátoros lakodalmak voltak, lezárva az egész utcát. Azóta eltelt jó pár év, a kislányból, felnőtt lett; de egy valami nem változott számomra, ha mulatós zene, akkor MC Hawer és a… Tovább »

Közösségi oldalak, közösségi csoportok. Jó érzés, ha valahova tartozhatsz, ahol még segítségre is lelsz. Ahelyett, hogy (jó magyar szokás szerint) egymásra lennénk irigyek, vagy egymás alá akarnánk rakni a másiknak, mi inkább segíteni próbálunk a másiknak. Minden kis közösségnek megvan a maga összetartó szelleme, ezt már többször tapasztaltam. Legyen szó a motorosokról, a Zumbásokról, az… Tovább »

Pirner Alma nevét említve a férfiaknak és a nőknek szinte ugyanaz a témakör fog eszébe jutni más-más megközelítésben. Míg a férfiak Alma korábbi életéből a felnőtt tartalmú színészkedés, fotózás jut eszébe, addig a nők körében leginkább az egzotikus tánc, a rúdtánc és a Dollhouse Birodalom jelenik meg előttük. Alma évek óta dolgozik, hogy a hétköznapi… Tovább »

Tamás Rita hosszú évek óta sportújságíróként dolgozik, közel 21 éve pánikbetegséggel küzd, a közösségi oldalon közel 23 ezren követik mindennapjait a Ne pánikolj, sportolj! – oldalán. A sors neki sem kegyelmezett, átélt családi drámákat, egyedülálló anyaként neveli gyermekét, és ha úgy gondolta volna, hogy ennyi épp elég, az élet még megajándékozta őt újabb egészségügyi gondokkal…. Tovább »

Türelem, rózsát terem. – szól a mondás.    Az emberek többsége türelmetlen. Mentalitásomból, habitusomból kifolyólag ezzel én se voltam másképp. Manapság már leginkább saját magammal szemben vagyok türelmetlen. Hiába a betegség türelemre intett, mégis bennem maradt az a nyüzsgő én, aki pörögne tovább. Nehéz a kettőt egyensúlyba varázsolnom.  Mikor elkezdtem idén újra írni a blogomat, és… Tovább »

“Betegség: Tanítás, mely tökéletesítMindaddig, míg csak élsz.”   A három év elteltével még mindig van mit tanulnom saját testemtől és szervezetemtől. Mindig tud újat és újat mutatni nekem. Ezáltal pedig mindig tudok újat és újat átadni azok számára, akik jelenleg is benne vannak abban, amin én már átmentem. Folyamatos tanulás ez az élettől számomra. Folyamatos… Tovább »